A címben szereplő  X szubjektív, tetszőleges számmal behelyettesíthető, valakinek ez 60, valakinek 120. Azt hiszem én hitelesen írok a hízásról és annak következményéről, a fogyásról, ugyanis az elmúlt tíz évben 48-astól 38-as ruhaméretig mindbe belefértem hosszabb-rövidebb ideig.

No de kicsit még vissza a címhez: X kiló felett, észre sem veszed… Mert a kilók ilyenek, jönnek, aztán egyszer rádöbbensz, hogy gáz van, észrevétlenül felrakódott X kiló, és már X kiló felett vagy. Arról nem is beszélve, hogy X kiló felett bizony a másik nem képviselői sem vesznek észre… Meg még sok mindent nem vonz a kövérség pl. munkát vagy szebb ruhákat, kiegyensúlyozott párkapcsolatot (kivéve akinek ez a perverziója:). 

Node hogy kerültem a brutális 48 ruhaméretbe észrevétlenül? 

Gyerekkoromban girhes voltam, aztán szépen kikerekedtem és már ez volt a természetes. Sosem sportoltam, ez nálunk ilyen hagyományféle. Falusi gyerek, ugrál az eleget az udvaron-mondták. A bibi csak az, hogy már 35 éve városban élek. Az igazi kövérség akkor kezdődött, mikor 22 évesen összeköltöztem albérletbe az akkori pasimmal és erőteljes pénzhiányban szenvedtünk, ezért le kellett tennem a cigit, úgy felugrott vagy 15 kiló hogy csak na. És közben a pénzhiányban beindult valami túlélőrendszer is bennem: zabáltam a vajas kenyeret parizerrel (mert arra volt pénz), meg a lisztet, cukrot (az adja a kraftot). Közben fősulira jártam, sokat voltam otthon a TV előtt fekve, mozgás nuku, ahogy azt otthonról tanultam. És még feljött vagy 15 kiló. Mondom, észre sem vettem, a közvetlen. környezet meg nem szólt semmit……A nőiesség X kiló felett kiveszik az ember lányából. Ugyan mitől lenne nő? Sehol egy szép ruha, egy csinos cipő, egy bók. Egyszer egy butikban azt mondta nekem az eladó, hogy ekkora méretben nem árulnak ruhákat, én meg csak csodálkoztam, hogy mi van, járjak krumliszsákban????? Úgyhogy egy gumis derekú nadrágot hordtam (konfekció 48-as), meg egy trampli cipőt, mert higgyétek el, hogy az ember a lábára is hízik, és a széles lábfejemre csak a gumis, vagy tépőzáras cipők jöttek fel.  Bár azóta sokat változott a helyzet ruhaügyben, én úgy látom, hogy ma már a kövér lányoknak is árulnak divatos ruhákat és cipőket,  kérdés az, hogy akarok-e látni cicanadrágba passzírozott óriásfenekeket és szandikról kidudorodó lábakat... És utólag még egy dolgot megfigyeltem: a kövéreknek mindig rövid, vörös hajat csinálnak a fodrászok. Nekem is az volt, ami még jobban öregített és kövérített. 

Aztán egyszer feltűnt a tükörben, ha kinyomom a hasam, akkor pont úgy nézek ki, mint egy terhessége vége felé járó nő.…belémhasított a felismerés. Úristen, én kövér vagyok!!!  De ez még nem volt elég a változáshoz…