Ha elégedett vagy magaddal:) Bár, én még nem hallottam olyan nőről, aki ne akarna magán valamit is alakítani. Valakinek ezt elvégzi a plasztikai sebész, de nekünk, földi halandóknak biztosabb, ha figyelünk az étkezésre és a sportra…
Hmmm, fogyni kéne-mondja az egyik.
Jaja, kéne-válaszol a másik.
És folytatják a sütizést/pizzázást, esetleg elmennek egy edzőterembe egy csoportos aerobik-órára vagy megígérik a külvilágnak, hogy akkor holnaptól, vagy elsejétől, vagy jövő évtől elkezdik és egymást támogatják. Aztán ezek a tervek elpukkanak, mint a lufik. Én azt mondom veszélyes dolog az, ha az ember lánya egy csak ígéretekben erős partnerrel lát neki az átalakulásnak, mert ugyanúgy, ahogy a hiteles emberektől támogatást nyersz, úgy a „kéne- társak” visszafognak: ma nincs kedvem, inkább vásároljunk, vagy üljünk be valahová…
Őszintén, kinek ismerősek ezek a szituációk? :)
Szóval, amíg nincs egy nagyon erős motivációd a változásra, addig felesleges is belekezdeni egy életmód átalakulásba, mert csak kudarcélmény lesz a vége..
Milyen motivációk lehetnek?
Önutálat:
Pszichológiailag biztos nem a legjobb választás, de nekem bevált, én annyira utáltam a tükörképemet, hogy ez minden pillanatban erőt adott ahhoz, hogy folytassam a diétát.
Mérés:
Na nem kilókban, mert ugye ismert tény, hogy az izom többet nyom a zsírnál, ezt vedd figyelembe mielőtt sírva-hajtépve rohannál ki a fürdőszobából, hogy minek figyelsz magadra, mikor a mérleg többet mutat. Inkább szerezz egy jó szabócentit és -ne túl sűrűn- mérd le a testrészeidet, ezt amúgy is meg kéne tenned a helyes ruhaméret kiválasztásához, főleg ha szeretsz a netről rendelni, mint én.
Csatlakozz a facebookon egy motiváló csoporthoz, közösséghez:
Van, akinek izmos, sportos képek napi nézegetése hozza meg a kitartást, vagy cikkeket olvashatsz edzésről, kajálásról, vagy olyan edzőtársak írják le a sikereiket, buktatóikat, akik ugyanolyan cipőben járnak mint Te. Én imádom Péntek Enikőt és Shaun-T edzőket, az ő munkásságukat elismerő csoportban minden nap találok olyan bejegyzést, ami erőt ad. Ahogy látom, hogy mások mit tesznek meg egészségük érdekében, engem is arra sarkall, hogy én is odafigyeljek.
Keress példaképeket:
Elég volt a „jóvanmá, ő megteheti, egész nap csak magával kell foglalkoznia” hozzáállásból. Vagy Te tényleg azt várod el magadtól, hogy olyan legyél, mint egy celeb vagy mint egy edző? :) Biztos van olyan ember, akit elfogadsz hitelesnek, akár ismert ember, akár egy edző, de akár elismeréssel tekinthetsz a helyi anyukára is, akit a játszótéren szoktál látni, hogy milyen csinos. Szólítsd le, kérj tanácsot, kövesd a példaképed!:)
Ne tilts le magad semmiről!
Na, ez pont így kezdődött az édenkertben is, megtiltottak valamit. Az ember pedig a tiltott gyümölcsre vágyakozik leginkább.. Ha tilos a csoki, akkor biztos, hogy egész nap tábla csokik úsznak a szemed előtt. Inkább a mértékre, pontosabban a mértékletességre és az időpontra figyelj. Azonban jó, ha tudod, hogy a hízlaló dolgok bennmaradása a mindennapi étrendedben a fogyás mértékét veszélyezteti.
Ha belevágsz egy életmódváltásba, sajnos egy ideig nem történik semmi, idő kell a szervezetednek, hogy beinduljon a változás, mert sem az izmot, sem a zsírt nem a manók hordják össze egy éjszaka alatt. Szóval egy ideig semmi, aztán bumm! A tested reagál a változásokra jó irányban is:) Először csak Te veszed észre, csak jóval később a környezeted, szóval ne kérdezgesd hites párod naponta, hogy fogytam már, ő még nem látja, de Te érzed. Könnyebben megy a cipekedés, lemegy két centi a hasadból…
Az az igazi motiváló tényező:
-ha mások is észreveszik a belső és külső változásokat,
-kisebb a ruhaméreted, vagy nem:) de a kiszemelt darab csinosan áll rajtad,
- a párod többször érint meg, megdicsér, a másik nem képviselői elégedett pillantásokat küldenek feléd,
- jól állsz a versenyben önmagaddal, mert az ember úgy van összerakva, hogy törekszik a tökéletesre: megy a fekvőtámasz, gyorsabban futsz, helyesen guggolsz…Ja és persze maximálisan elégedett nem leszel, mert akkor ez a cikk nem Neked szólna, ugye?:)