Mostanában sokszor olvasom a srácoknak Nadányi Zoltán tollából "Az első pogácsa" című versikét, aztán a mondóka végén hozzáteszem, "na anyátoké se jobb, mint a Katié.." Ezidáig így is volt, mert hát minden pogácsám, akármilyen tuti receptet is kaptam kőkemény kavicsra…

Baromi meleg volt a múlt héten, olyan sütőt-edzést hanyagoló...de hát enni kell! Uncsi volt már egy ideje a zabkása, pedig tunnigoltam ezzel-azzal, szezonális gyümölccsel, kókuszreszelékkel, mákkal, házi mindenmentes lekvárral, de na, beleuntam egy időre. Sütit-kekszet sütni,…

  Mondá a HenKakeksz, legyen akkor a MÁKos…nade ne csak úgy simán, hanem valamivel megspékelve, felturbózva. Kutakodás, olvasgatás után rátaláltam Flatcat blogján a mákos-vörösáfonyás kekszre, ami irtó gusztán ott kínálta magát, igenám, csakhogy nem alakbarát…

Az egyre népesebb olvasói közönség kedvét keresve sikerült összegyúrni egy igen répás, diós kekszfinomságot, amit lehet csokiba fullasztva arcba tömni vagy naturál formában elcsipegetni. Döntsön mindenki ízlése alapján :)   Ez a recept is rém bonyolult, ne is várjatok…