Répás cucc NEM nyusziknak!
Az egyre népesebb olvasói közönség kedvét keresve sikerült összegyúrni egy igen répás, diós kekszfinomságot, amit lehet csokiba fullasztva arcba tömni vagy naturál formában elcsipegetni. Döntsön mindenki ízlése alapján :)
Ez a recept is rém bonyolult, ne is várjatok tőlem mást :) Szóval a répás-diós zabkeksz hogyan is áll össze,
1 csésze (250ml) teljes kiörlésű liszt
0,5 csésze zabliszt
1 csésze zabpehely
¾ csésze durvára vágott dió
1-1,5 csésze reszelt répa (na ez a macerás, undi rész, gyűlölöm, mert 10/8-szor tutira vagy a körmöm, vagy valamelyik ujjam bánja…viszont megéri, mert a répa kellemes édeskés ízt kölcsönöz, ugyanakkor nagyon guszták a végtermékben a narancsságra kis rostok, szóval reszelésre felkészülni!)
¾ csésze nyírfacukor
½ csésze kókuszolaj
1 teáskanál fahéj, ½ tk. mézeskalácsfűszer, 1tk. szódabikarbóna
1 tojás
csipet só
A nyírfacukrot habosra keverjük a tojással, majd hozzáadjuk a kókuszolajat és a véres küzdelem árán legyalult répát.
A száraz összetevőket szintén összekeverjük, majd a répás cuccot szépen hozzáfolyatjuk, és kész is.
Kis golyókat formázunk, olyan 3-4 cm átmérőben, és két tenyerünk között kilapítjuk őket. Tuti tipp, hogy a kekszek egyformák legyenek, a szétlapitott cuccot egy pohár aljával leütögetjük, majd a poharat megfordítva kiszaggatjuk a tésztát. Garantáltan egyformák lesznek a kekszeink! 180 fokos sütőben 10-11 perc sütést igényelnek, nem folynak szét sütés közben, tehát bátran meglehet a tepsit pakolni velük!
Nekem ebből a mennyiségből 15 db 7-8 cm átmérőjű kekszem lett. A végeredmény nem lapos, elég sűrű szépséges narancsos színű, belül egyszerre roppanós a diótól és omlós a zabtól.
Kiscsaládom imádta naturálisan is, de amikor belemártogattam étcsokiba, na akkor megcsókolták a kiskacsómat.
Lássatok hozzá!